Csípnek, mint a veszedelem 2.

kr csipnek1A Morotva tó hol kiszárad, hol megtelik vízzel. Állandó vízborítás kellene itt.

Katasztrofális az országos szúnyoghelyzet. A városban még a betonon sem lehet megmaradni tőlük, el nem tudom képzelni, mi lehet a Tisza-parton. Önök is úgy gondolják, hogy van valami szer, amit időnként kiszórunk, és megvan oldva a helyzet? Hát nem, a kémiai szerek kora lejárt. Viszont van helyette hosszú engedélyeztetési eljárás, nem megfelelő vivőanyagú biológiai irtószer, hiányzó térinformatika, hiányzó technológia, környezetvédelmi lobbi és végül panelprogram, melynek keretében elüldöztük a denevéreket és a fecskéket a városból. A téma annyira szerteágazó és összetett, hogy érdemes mélyebbre ásnunk, ezért két számunkban is foglalkozunk vele.

- Minden évben előjön az a kérdés, hogy régen nem volt ennyi szúnyog.

- Egyre több szúnyog van. Tavaly is nagy szúnyogártalom volt, előtte is, de most még nagyobb - mondja Kerékgyártó István növényvédelmi szakmérnök, a Tiszaújvárosi Városgazda Kft. ügyvezetője. - Ennek az az oka, hogy ezelőtt éveken keresztül nem volt ennyire csapadékos idő, szárazság volt. A szúnyogok a földre rakják a petéket, tojásaikat, és ezek kilenc-tíz évig életképesek. Most, hogy nagyobb területeken van víz, több pete kel ki, a több évvel ezelőtt lerakottak is, mert most érnek vízbe, és így most több a szúnyog, mint aszályos nyarakon.

Ütemezett irtás

- A következő mindig elhangzó kérdés, hogy ma, most azonnal, miért nem lesz szúnyogirtás? Csípnek, nem lehet kimenni, tessék jönni és fújni a vegyszert, akármibe kerül is.

- A földi kijuttatású kémiai szernél, a meleg ködnél elő van írva, hogy permetezéskor maximum két méter per szekundum lehet a szélsebesség. Ennek a szernek akkor a legjobb a hatása, ha tíz percig megül egy helyen a köd. Akkor biztos, hogy találkozik a szúnyogokkal. Amennyiben ennél nagyobb a szélsebesség, vagy eső várható, vagy viharosabb szél, akkor nem permetezünk. Most, 2020. július 17-én, pénteken készítjük ezt az interjút, mától van engedély, be van jelentve öt napra, péntektől keddig, és várjuk, hogy mikor lesz optimális idő. Ma, pénteken, nagy szél van, holnapra, szombatra esőt jósolnak, így csak majd vasárnap vagy hétfőn tudunk ködképzést alkalmazni. Tehát nem az van, hogy nincs kedvünk permetezni, hanem biztosra akarunk menni, mert egy ilyen szúnyogirtás közel egymillió forintba kerül. Biztosra kell menni, hogy hatékony legyen, hogy kapjunk valamit a pénzünkért. Tehát folyamatosan ütemezve van a szúnyoggyérítés, de mindig meg kell várni a megfelelő időjárási tényezőket. Lesz irtás, ütemezve van, de hiába akarunk például ma irtani, ha még sárga riasztás is van kiadva az országban.

- Mi a pontos ütemezés? Hetente, kéthetente figyelik az időjárást, hogy permetezhetnek-e?

- Nagyon nagy a szúnyogcsapás, most hetente legalább két alkalommal tervezzük, ha az időjárás engedi. Ezen kívül pedig az elmúlt hetekben, amikor kijött a Tisza, a környező vízgyülemekbe 64 hektáron földi gyalogos módszerrel, hat fővel kipermeteztük a BTI szert - június 24-én 24 hektáron, július 3-án 40 hektáron.

Bajtársaink: fecske, denevér

A Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetben gazdálkodó Tiszatáj Közalapítvány munkatársával, Lenner Ádám tájgazdálkodási és természetvédelmi mérnökkel, természetpedagógussal beszélgettem. Ádám sokunk álmát éli a szamárháti tanyán, ami inkább Noé bárkájához hasonlít. Jelenleg ötszáz szarvasmarhával folytatnak agrár-környezetgazdálkodást, génmegőrzést, és környezeti nevelést.

- Röviden, a területet tartjuk karban, amihez nagyon fontos a jószágok jelenléte, mert a körfolyamat részei azzal, hogy legelik, azzal hogy trágyázzák - mondja Lenner Ádám. - Ebbe a körfolyamatba kapcsolódnak be a legyek, a szúnyogok, a fecskék, és nagyon sok élőlény. A Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetet úgy kell elképzelni, hogy minket a körbevesz a Tisza, a Holt-Tisza, a Takta, a Hernád, illetve a területnek azon a részén, ahol a tanya van, a laposok nagy esőzésekkor tele vannak vízzel. Úgyhogy ha úgy nézzük, mi a szúnyogok központjában vagyunk, amit természetesen azért érzünk is, mert vannak olyan napszakok, illetve szituációk, amikor nekünk is sok a szúnyog, de van, amikor kevés, és egyáltalán nem érezhető.

- Itt a városban rengeteg a szúnyog. Hogyan látja ezt a mostani helyzetet, mi lehetne a megoldás arra, hogy a környezetet is megóvjuk, és a szúnyogszint is elviselhető legyen Tiszaújvárosban?

- A permetezésnek két verziója van. A kémiai, amit nagyon elítélünk, azért, mert nem csak a szúnyogokat pusztítja el, hanem a szúnyogokat fogyasztó rovarokat is. A biológiai szúnyogirtás, ami a lárvát támadja meg, az egy pozitív dolog lehet. Mindenképpen fontos a helyi kutatás, és a helyi vizsgálat, hogy tényleg csak a szúnyoglárvát pusztítja el, illetve lássuk, hogy milyen mértékben nyúlunk bele a rendszerbe. Én úgy gondolom, hogy két dolgot kellene egymás mellett erősíteni. Segíteni kell azoknak a ragadozóknak a szaporodó közegét, amelyek a szúnyogokból fogyasztanak. Itt a denevér és a fecske merült fel, amit mindenki ismer. Az egyik nappal mozog, a másik este mozog. A szúnyog aktivitása a hajnali órákra tehető, illetve az esti órákra, amikor megy le a nap. Tehát ezekben az időszakokban a fecskék és a denevérek tudnak szúnyogokat fogyasztani. Specialistákkal beszélgettem denevérekről, ők mondták el, hogy egy denevér 3200 szúnyogot elfogyaszt egy este alatt. Nem válogat, amiből sok van, azt fogyasztja. Természetesen a jövőben sem tudjuk elkerülni, hogy szúnyogirtás legyen a településeinken, viszont ahhoz, hogy a kettő párhuzamosan menjen, a permetezés mellett segítsük denevéreinket, segítsük a fecskéinknek a búvó és szaporodó közeg biztosítását, mert ugye tapasztaljuk a saját bőrünkön, hogy élelemforrás az van bőven számukra. Az, hogy a denevérek el tudjanak bújni nappal, és az, hogy a fecskék alkalmas sarat találjanak fészeképítésre, és utána a fiókáikat tudják etetni, az nem áll rendelkezésre a városokban, mert be van füvesítve, le van betonozva. A fecskéknek vannak műfészkek, ha ezeket kirakja az ember, és a háza körül sikerül tíz-húsz fecskepárt marasztalnia, akkor mindenképpen kellemesebbek lesznek a nyári estéi, mert napközben sok rovart elkapnak. A denevéreknek ugyanígy vannak denevérodúk, denevértornyok, ezeket specialisták állították össze, akik nagyon értenek a denevérekhez. És ha ez a kettő párhuzamosan megy, a biológiai irtás, és segítjük a fecskéket, denevéreket, akkor a kettő együtt mindenképpen hatékony lehet.

- Akkor ezt úgy képzeljem el, hogy a következő egy-két évben itt a városban kellene támogatnunk a fecskéket, denevéreket, hogy költözzenek minél többen ide, viszont azért néha a melegköd eljárással be kellene segíteni nekik az irtásba?

- Így van, szerintem ez egy teljesen járható út, azért is, mert a rovarok a klímaváltozásokra sokkal gyorsabban reagálnak. Ha van egy ilyen szélsőséges időjárás, mint amilyen most - mert az nem egy normális időjárás, hogy egy nap leesik száz milliméter eső - akkor az ilyen helyzetekben gradáció történik, felfut a szúnyogok egyedszáma. Ezt a többletet nem bírják el a denevérek és a fecskék, mert nem bírnak annyit enni. Akkor nincs más, jövünk és melegködösítünk. Teljesen egyetértek Kerékgyártó úrral, amikor az előadásán azt mondta, hogy az a nagy probléma, hogy a város melletti Morotva tó időnként kiszárad, aztán amikor tele megy vízzel, akkor már nincsenek benne halak, nincsenek meg azok a mini szervezetek. Teljesen támogatható, és teljesen mellette állok abban a tekintetben, hogy nagyon jó lenne azt megoldani, hogy ott egy állandó vízborítás legyen. Azzal nem csak a szúnyogok ellen nyernénk, hanem a természet is rengeteget nyerne. Ezek mind pozitív törekvések. Nincs egy jó megoldás, én úgy gondolom, hogy sok kicsi megoldás vezet majd egy jó megoldáshoz. Csak fecske és denevér, vagy csak permetezés az nem járható út. Ez egy több pilléren álló dolog, és ha az egyiket kihúzzuk, akkor borul a rendszer.

Surányi P. Balázs