Infláció: magasabbnak érezzük

címlap nagy

Az egyik kutatóintézet kevesebbszázalékot, a másik többet számol. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint 9,5 százalékos, míg a GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint több mint 20 százalékos az infláció. Igazából a számok mit sem számítanak, hiszen saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy napról napra emelkednek az árak. Molnár László, a GKI Zrt. vezérigazgatója segített tájékozódni a számok, adatok, százalékok rengetegében.

- Mi lehet annak az oka, hogy a GKI által közölt adatokban az infláció mértéke kétszer akkora, mint a KSH által közölt adatok?

- Eltérőek a mérési módszerek. Amit a GKI végez, az inkább a lakosság érzetét méri fel. Nyilván nagyon nehéz pontos számot mondani. Mi három éve készítünk ilyen vizsgálatot, és azóta ez a legmagasabb szint, amit az infláció elért, 22-23 százalék. Miközben korábban ez jellemzően inkább 11 százalék volt. A KSH is méri az infláció emelkedését, ők kisebb mértékű emelkedést mértek. Ennek számtalan oka van. Az egyik módszertani. A KSH se figyel meg minden terméket és termékkört, vannak úgynevezett reprezentánsok, aminek az árváltozását méri havonta. Ezeket a reprezentánsokat is nagyságrendileg százharminc árból állapítja meg. Ez azt jelenti, hogy százharminc boltban, üzlethelyiségben figyeli a termékeket. Ez szűkíti a kört, ahol vizsgálódni tud. Ha szigorúan nézzük, akkor ez azt jelenti, hogy százharminc településnél több nem kerül a mérésbe, márpedig egy olyan településen, ahol több üzlet van, nyilván az árak is kicsit alacsonyabbak, mint egy olyan településen ahol mindössze egy bolt van. Ezekből adódhat mérési probléma. A másik dolog, ami befolyásolja az érzetet, hogy amiket naponta vásárolunk, azoknak a termékeknek az árait jobban észben tartjuk, jobban látjuk a változást, mint azokét, amiket csak ritkábban veszünk. Még egy probléma a rezsi.

Amennyiben a rezsicsökkentett körbe tartozunk, például távfűtött lakásban lakunk vagy földgázt és villamos áramot fogyasztunk, akkor nagyon sok esetben a számlán kapjuk meg a összeget, hogy mennyit kell befizetnünk, és nagyon sok esetben csoportos beszedéssel fizetünk. A számlákon gyakorlatilag nincs változás, ezért a lakosság nem számolja bele a költéseibe a valós árat.

- Az érzet alatt azt kell érteni, hogy a mondjuk hiába kapott a munkavállaló 14 százalékos béremelést, mégis úgy érzi, hogy kevesebb a nettó jövedelme?

- Így van. Azt érzik az emberek, hogy hiába kapnak béremelést és több lett így a nettó fizetésük, de elmegy a boltba és több, mint 20 százalékos többlettel kell számolnia, magyarul az új fizetésének a reálértéke alacsonyabb, mint tavaly volt.

- Nőhet még az infláció? Ha igen, meddig?

- Nyilvánvalóan még nem vagyunk a csúcsponton. Éppen hétfői hír volt, hogy India leállította a gabonaexportot és emiatt a búza ára egy nap alatt 6 %-ot emelkedett.

Ezek a lépések idővel begyűrűznek hozzánk is, és azt még nem tudjuk, hogy a kormány a költségvetés konszolidációja érdekében milyen megszorításokat fog életbe léptetni. Valószínűleg valamilyen adóemelés fog következni, amit azok a termelők, akik a nyakukba kapják majd, tovább hárítják, magyarul a termékek árában fog megjelenni.

- Meddig tart az infláció emelkedése?

- Most mindenki azzal számol, hogy körülbelül a második félévben elkezd lefelé kanyarodni, de nagy kérdés az, hogy az árstopok fennmaradnak-e. Amennyiben eltörlik az ársapkát, mondjuk az üzemanyagok esetében, akkor nagyságrendileg 40 százalékos áremelkedés várható. Ehhez jönnek azok az élelmiszerek, amik szintén kaptak ársapkát. Azok közül is leginkább az étolaj, ami közel 50 százalékkal drágulna. Számítások szerint a következő évben szerencsére már jóval alacsonyabb inflációval számolhatunk.

ema