Szüreti mulatság Tiszaszederkényben

kr szuret 1
Sokan látogattak el a Villa Scederkyn Tájház udvarára.

Idén ötödik alkalommal rendezték meg a szüreti mulatságot Tiszaszederkényben. A Villa Scederkyn Tájház udvarán a népi hagyományoknak megfelelően igazi őszi hangulatot teremtettek a szervezők.

Idén nem csak a szőlőé és a boré volt a főszerep, pálinkamustrát is tartottak.

- Öröm számomra, hogy sikerül megőriznünk a szüret hagyományát - mondta köszöntőjében Jézsó Gábor önkormányzati képviselő. - Ma azért vagyunk itt, hogy felelevenítsük ezt a régi, jó szokást és úgy mint régen, a családok, a barátok egy kellemes must, egy pohár bor, vagy a mai nap különlegességeként egy finom pálinka mellett el tudjunk beszélgetni.

A színpadon egymást követték a szüreti mulatságot felelevenítő zenés, táncos műsorok, közben a környező sátrakban folyamatosan ment a munka. Az egyikben ebédet főztek, a másikban őszi dísztárgyakat varrtak, a harmadikban szőlőt daráltak, préseltek. A mézédes mustot Tokaji Marcell kínálgatta a vendégeknek.

- Évek óta itt vagyok és segítek - mondta Marcell. - Préselek, a kész mustot kancsókba töltöm. Van itt egy kicsi prés, akinek van kedve, kipróbálhatja, hogyan kell mustot készíteni. Abban is tudok segíteni.

- Idejében legyen rá eső, meg napsütés, ősszel ne kapja meg a peronoszpórát. Ezeken múlik minden - magyarázta Tokaji Imre, hogy mi kell ahhoz, hogy jó legyen a szőlőtermés. - Először ledaráljuk a szőlőt, aztán préseljük. Utána szűrjük, hordóba töltjük a mustot, majd hagyjuk forrni. Sok múlik azon, milyen a pince hőfoka, ha sikerül jól eltalálni, akkor körülbelül három hónap múlva, azaz karácsonyra asztalra kerülhet az újbor.

Ebédidőre megtelt a levegő a frissen készült székelykáposzta illatával.

- Szüretkor régen mindig valamilyen húsos ételt készítettek - tudtuk meg Füredi Zsuzsanna népi játék- és kismesterség oktatótól. - Ez lehetett gulyás vagy bármilyen káposztás étel. Ezen kívül mindig sütöttek erre az alkalomra kelt tésztát is, ami többnyire kalács volt. Mi is készítettünk szüreti kalácsot, amit ebéd után, uzsonnára fogunk kínálni a vendégeknek. Nagyon fontosnak tartom, hogy a hagyományokat ne engedjük elveszni, hiszen régen nagyon nagy jelentősége volt a szüretnek. Tudni kell, hogy a régi időkben a családoknak elengedhetetlen volt, hogy legyen boruk, ez nagyon fontos volt a számukra, hiszen minden ünnepen elővették és a vendégeiket ezzel a borral tudták megkínálni. Boltban akkor még nem lehetett kapni, ezért nagy kincsnek számított. A jó bor presztízs kérdése volt. Sokra tartották azt a gazdát, akinek tele voltak jó borral a hordói. Úgy tartották itt Szederkényben, hogy nagyon- nagyon szegény volt az, akinek nem volt egy kicsi szőlője sem, hogy bort készítsen belőle. A bor fontosságát az is mutatta, hogy a szüretelésben a család apraja-nagyja részt vett, mivel ahhoz, hogy időben be tudják a termést takarítani össze kellett fogni. A gyerektől az idősekig, mindenkinek megvolt a maga feladata. Ebéd után összeült a háromtagú zsűri, hogy a tizenegy benevezett pálinka közül eldöntse, melyik nyeri el a legjobbnak járó díjat. Bráz György polgármester, Jézsó Gábor és Molnár István képviselők vizsgálták a benevezett gyümölcspárlatokat.

- Leginkább a tisztaságát, ízét és illatát nézzük - magyarázta a szempontokat Molnár István. - Nem minden nap bíznak az emberre ilyen feladatot, ezért utána is néztem, hogy milyen feltételeknek kell megfelelniük a párlatoknak. Nekünk könnyebb a dolgunk, mert a listán meg van jelölve, hogy milyen gyümölcsből készültek a pálinkák. Azonban van közöttük olyan, amibe elég csak beleszagolni, tisztán érezni, hogy miből főzték. Olvastam az úgynevezett száraz vizsgálatról is, ami azt jelenti, hogy amikor a pohárból elfogyasztjuk a pálinkát és utána 5-10 perc múlva is érezni és felismerni az illatát, akkor valószínűleg tényleg igazi gyümölcsből készült. Mindenkinek van kedvence, természetesen nekem is. Azonban azt vettem észre, hogy idővel az ízlésem valamiért megváltozott. Régebben nagyon szerettem a barackpálinkát, mostanában túl aromás nekem. Most inkább a fanyarabb ízeket kedvelem, mint a birs vagy a szilva.

ema