A jövőt építi a foglalkoztatási tanács

kr foglalkoztatas 1
A foglalkoztatási tanács cselekvési programot dolgozott ki a szakemberhiány enyhítésére.

Tiszaújvárosban működik egy - sokak által egyedinek tekinthető - civil szerveződés, a Tiszaújvárosi Foglalkoztatási Tanács (TFT), mely a térségi munkaerőpiacon működő szervezetek munkáját koordinálja. Erről beszélgettünk Kenyeres Tamással, a szervezet alelnökével.

- Mikor, milyen céllal alakult a Tiszaújvárosi Foglalkoztatási Tanács, és kik vesznek részt munkájában?

- A tanácsot a 2000-es évek elején alapították, hogy a munkáltatók, a munkavállalók érdekvédelmi szervezetei - a szakszervezetek - és a városvezetők közösen oldják meg a munkaerőpiacon felmerülő problémákat. Abban az időben még munkanélküliség sújtotta a térséget, és az elbocsátott, dolgozni akaró embereket kellett munkalehetőséghez juttatni. Ez a cél annyiban módosult az elmúlt években, hogy a szakképzett munkaerőhiányt kell valamilyen módon enyhíteni. A tanács munkájában aktívan vesz részt a kormányhivatal foglalkoztatási főosztálya, a kereskedelmi és iparkamara, a Brassai Sámuel Szakgimnázium és Szakközépiskola, a Szerencsi Szakképzési Centrum képviselője, és számos vállalkozás ügyvezetője, HR vezetője. Jelentős támogatást kapunk a Tiszaújvárosi Polgármesteri Hivataltól is.

- A szakképzett munkaerő hiánya aktuális gond a magyar gazdaságban. Mit tud tenni a tanács ebben az ügyben?

- Ahhoz, hogy a tennivalónkat meghatározhassuk, ismernünk kell a probléma gyökerét. Ezért célszerű a közelmúltban a munkaerőpiacon elkövetett hibákat beazonosítani. A hibák természete, hogy az élet minden területére kihatnak. Megfigyelhető volt a munkaerőhiány kialakulásának a lépcsőfokai. A rendszerváltás után elegendő szakképzett munkaerővel rendelkeztünk, de a hatékonyság javítása miatt általános volt a létszámleépítés. A 2000-es években a szakképzett magyar munkaerő kellő anyagi megbecsülés hiányában külföldön keresett munkalehetőséget. A pénzügyi válságot követően elindult a gazdasági fejlődés, a beruházások képzett szakembereket igényeltek. A súlypont Nyugat-Magyarország volt, ezért a Kelet-Magyarországon található szakképzett munkaerő elvándorolt. A nyugat-magyarországi munkaerő ugyanis a szomszédos országban keresett munkát, a kelet-magyarországi a munkaerőpiac szívóhatásának engedve pedig betöltötte az űrt. Mindenki előtt ismert, hogy a MOL Nyrt. és a BorsodChem Zrt. milyen nagy beruházásokat valósít meg. A nyár legjelentősebb gazdasági híre volt, hogy a BMW Debrecenben fog gyárat építeni. És ezek csak a kiemelt beruházások, ezeken felül a közepes méretű vállalkozások is komoly fejlesztéseket hajtanak végre. Tehát problémának tartom, hogy a magyar közpénzen tanított szakemberek nem Magyarországon teremtenek értéket. Probléma a nagyberuházások súlyponti eltolódása is, bár most a MOL beruházással, a Mercedes és a BMW gyárral és a kapcsolódó beszállítói körrel javul Kelet-Magyarország helyzete. Továbbá komoly problémának tartom, hogy nincs képzett szakember utánpótlás.

- Az elvándorlásnak aligha állhatja útját a tanács, de a képzéshez adhat tanácsot, javaslatot. Éltek ezzel a lehetőséggel?

- Megfogalmaztunk egy szakember-utánpótlás cselekvési programot. Az első lépés az volt, hogy felmértük a megyei TOP100-ban lévő 10 legnagyobb tiszaújvárosi vállalkozás szakemberigényét. Ebben a MOL és a JABIL nem szerepelt, mert velük nagyságrendileg nagyobb adatokat kaptunk volna, de természetesen velük is számolnunk kell. A megkérdezett vállalkozások 88 milliárd forint bevételt és 13 milliárd forint hozzáadott értéket értek el 1491 fő foglalkoztatása mellett. Ha az adatgyűjtésben figyelembe vesszük a két legnagyobb foglalkoztatót is, akkor ezek a számok 829 milliárd forint bevételre, 184 milliárd forint hozzáadott értékre és 6254 fő foglalkoztatottra emelkednek. Ez igencsak figyelemreméltó érték. A megkérdezett vállalkozások a következő öt évben 325 fő szakképzett munkavállalót tudnának felvenni, gépész, villanyszerelő, műanyagfeldolgozó, vegyipari gépész és vegyésztechnikus szakterületen, plusz a MOL és a JABIL. Ezt a munkát júliusban fejeztük be, és akkor adtunk tájékoztatást a szakképzési centrumnak, a városvezetésnek és a kamarának. Az eredményekről a Brassai iskolát levélben tájékoztattuk, és kértük, hogy működjön együtt velünk, hogy megnyugtató megoldást találjunk a közeledő krízishelyzetre. A második lépés a szakképzési lehetőségekről szóló tájékoztatás volt. A B-A-Z Megyei Kereskedelmi és Iparkamara munkatársa adott egy részletes tájékoztatást a duális képzésben rejlő lehetőségekről. A tájékoztató után vita alakult ki. Egyrészt a Brassai iskola válaszát értékelték a megjelentek, másrészt rávilágítottak arra is, hogy a szakképzés hatással van a demográfiára és a jövőbeli beruházásokra is.

- Miért, hogyan?

- A vállalkozások rendelkeznek megvalósítandó ötlettel, új termékkel, piaci lehetőségekkel és anyagi erőforrással. Egy valamiben állnak szűkösen, ez pedig a munkaerő. Ha nem tudják a gépeket szakképzett munkaerővel működtetni, akkor a tulajdonos a következő nagy beruházást máshol valósítja meg. Ez persze fikció, de igen valószínű. A beruházások csökkenése hatással lesz a lakosságra és a lakosság összetételére. Az aktív korú lakosok száma jelentősen csökkent az elmúlt húsz évben. A lakosság elöregedésének következménye, hogy megváltozik a Polgármesteri Hivatal feladata. Stagnáló vagy csökkenő iparűzési adóbevétel mellett növekedni fog a szociális ellátásra költendő pénz. Csökken a pénzforrás és növekszik a kiadás, csökken a város növekedési potenciálja. A harmadik lépés a szakképzés toborzási tevékenységének a segítése. Ez a most folyamatban lévő pályaorientációs üzemlátogatásokkal kezdődik, a Brassai iskola által tavasszal szervezendő szakmák éjszakája programmal folytatódik és egy új elemmel egészül ki, a SZAK-MA táborral. Erről részletesebben a résztvevőkkel folytatott tárgyalást követően szeretnék nyilatkozni. A tábor működésének a terve előzetesen elkészült, és ha a tanács jóváhagyja, akkor nyilvánosságra hozzuk. A megyei kormányhivatal foglalkoztatási főosztályának tiszaújvárosi kirendeltsége szervezi az üzemlátogatásokat. Felkértek minket, hogy segítsük a munkájukat azzal, hogy népszerűsítjük a tanács munkájában résztvevő vállalkozások között. A megkeresett vállalkozások közül túlnyomórészt hajlandóak megnyitni a kapujukat az üzemlátogatásra érkező gyerekek előtt. A pályaválasztás az egyik legfontosabb döntés egy gyerek életében, üzemlátogatáson résztvevő gyerekek segítséget kapnak a cégektől, hogy minél megalapozottabban tudjanak dönteni a jövőjükről. A negyedik lépés a szakmák és a cégek virtuális összekapcsolása a közösségi média segítségével. A diák megismerheti az üzemlátogatás során a jövőbeli munkahelyét, a szakmák éjszakáján a jövőbeli foglalkozását. Nekünk az a dolgunk, hogy ezt a tudást összekapcsoljuk. Meg kell ismertetnünk a cégeket a régióban élőkkel olyan szinten, amennyire a munkaerő utánpótlás indokolja. Ez az employer branding mai divatos kifejezéssel élve. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is lehet magas színvonalon dolgozni és magyarországi viszonylatban jól keresni.

- Elégedett az eddigi tevékenységükkel?

- A feladatok közül az első kettőt befejeztük, a harmadik folyamatban van és a negyediket is elkezdtük. Az első évben vagyunk, kitartással és összefogással eredményeket érhetünk el. Mi mindenkivel összefogunk, aki egyetért a céljainkkal és hajlandó azt erkölcsileg, tudásával vagy anyagilag támogatni.

- Hogyan tovább, mik a következő programok?

- Egy tájékoztatást tervezünk a térség polgármestereinek és általános iskolai igazgatóinak az üzemlátogatásokon szerzett tapasztalatokról. Érdekel bennünket a településvezetők véleménye a szakképzés demográfiai hatásáról, az iskolaigazgatók álláspontja arról, hogyan lehetne a szakképzésbe több gyereket bevonni. Mindezek után lesz elég anyagunk és ismeretünk ahhoz, hogy a térségi szakember-utánpótlás helyzetéről tájékoztassuk a megye vezetőit, az országgyűlési képviselőnket egy szakképzési fórum keretében. Megfogalmazzuk kérésünket azért, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági potenciálja megmaradjon, és növekedése biztosított legyen.

f.l.