A lelküket is meggyógyítják a menhelyen

kutyukEgy, a kétszázötven menhelyi kutya közül.

Jól emlékszem az első alkalomra, amikor a menhelyen jártam. Egy törött lábú kismacskát találtam az utcán, hazavittem, megetettem, majd tanácstalanul telefonálgatni kezdtem, miközben a fekete-fehér pihepuhaság hálásan dorombolt. Végül a Miskolci Állatsegítő Alapítvány befogadta, Nyíregyházán megműtötték, begipszelték a kis lábát, és azóta már szerencsére gazdára is talált. Ez 2014-ben történt.

Öt év telt el azóta, s ebben az öt évben sok ezer kutya és macska átmeneti otthona volt már a MÁSA miskolci, sajószigeti úti menhelye. Egy ilyen helyre ellátogatni először talán furcsa, szomorú, felkavaró élmény, de idővel ez megváltozik, a kutyák feledtetik el velünk, hogy ők vannak ránk szorulva.

Cicagolás

A menhelyen évek óta minden hónap második vasárnapján rendezik meg a kutyagolást, amikor is nyitott kapukkal várnak mindenkit, aki szeretne egy kicsit segíteni a négylábúaknak, és egy-egy rövid sétáltatással megmozgatják a menhelylakókat. Most először, augusztus nyolcadikán, a macskák világnapján cicagolást szervezett a MÁSA. A világnap eredeti célja felhívni a figyelmet a kóbor macskák növekvő számára és bátorítani az örökbefogadást, a világnap Dél-Afrikából indult el. A menhelyen ezúttal bárki bemehetett a cicaházba játszani, profi fotók készültek a menhelyi cicákról, kvíz és dekupázs a gyerekeknek, cicás csillámtetoválás nem csak gyerekeknek, és soksok doromboló apróság várta az érdeklődőket.

- Nekünk nincs macskamenhelyünk - mondta Horváth Rita, a menhely vezetője -, csak krízispontunk van, ahová befogadjuk a macskákat, próbáljuk őket rehabilitálni, meggyógyítani, majd gazdásítani, összesen huszonöten vannak. Sok a kicsi, sok a balesetes macska most a menhelyen, nekik próbálunk gazdát keresni. Az elmúlt időszakban rengeteg macska került be a menhelyre, betegek, rühesek, van háromlábú, egyszemű. Volt olyan, akiről kiderült, hogy toklász ment az orrába, ezt kellett kiműteni, de most már teljesen helyrejött. Ha nem is minden hónapban, de évente egyszer azért szeretnénk megrendezni a cicagolást.

Irány Németország

- Nem csak cicagoltok, havonta egyszer van a kutyagolás is, ilyenkor sok az örökbefogadó?

- Eleinte igen, sok volt, mára viszont a kutyagolás egyfajta családi programmá vált, van egy kemény mag - mint ti is -, akik minden hónapban eljönnek és megmozgatják a kutyákat. De vannak persze örökbefogadók is szép számmal, tavasz és ősz között sok-sok kölyökkutya talál gazdára.

- A huszonöt macskára mennyi kutya jut?

- Sokkal több, kétszázötven kutyánk van most, ez nagyon sok. A várólistánkat megszüntettük, hiszen nem tudtuk már tartani az ígéreteinket, volt olyan kutya, aki már november óta várta, hogy bekerüljön, de sajnos nem tudtuk befogadni, hisz sok a balesetes, vemhes kutya. Ők mindig elsőbbséget élveznek.

- Hamarosan új élet kezdődik egy tucat kutya számára. Németországba utaznak, hogy nyílik erre rendszeresen lehetőség?

- Német támogatóink csütörtökön jönnek a menhelyre és szombat este viszik el a kutyákat. Ilyenkor megnézik a többi kutyát, lefotózzák, elviszik sétálni, és felteszik a saját honlapjukra a hirdetéseket, innen lehet örökbe fogadni. Ők az örökbefogadás előtt többször is megnézik, hogy hova kerül a kutya, jó helye lesz-e. Most tizenöt kutyát visznek ki, kölyköket, felnőtteket egyaránt. Próbálnak olyan kutyákat örökbe adni, akik már régóta, akár 2011-2012 óta élnek a menhelyen.

- Németországban más a kutyatartás kultúrája?

- Teljes mértékben. Ott minden kutyát ivartalanítani kell, külön engedélyt kell kérni arra, hogy szaporítani lehessen a kutyákat. Évente egyszer, augusztus végén, szeptember elején mi is meghívást kapunk arra a találkozóra, ahol a tőlünk elvitt kutyák is ott vannak. Minden évben elmegyünk, jó érzés, ha olyan kutyák szaladnak oda hozzánk, akiket 4-5 éve adtunk örökbe. Egy ilyen találkozón általában 150-200 kutya van, persze a gazdájával együtt, és nagyon jól elvannak, jól szocializált kutyák. Van olyan kutya, akit innen úgy vittek el, hogy nem bírta elviselni a többi kutyát és a macskákat és az emberekkel is távolságtartó volt, mára azonban már teljes mértékben szocializálódott.

Állatkínzás

- Forrnak az indulatok a balotaszállási állatkínzás kapcsán, amikor egy asszony autója után kötve húzta a kutyáját, aki végül elpusztult. Ti gyakran találkoztok bántalmazott kutyával, sok ilyen él a menhelyen?

- Nagyon sok bejelentést kapunk, sok bántalmazott kutya kerül be a menhelyre, az utóbbi pár hétben három ilyen kutyát is fogadtunk. Sok olyan bejelentést kapunk, amikor láncon, rossz körülmények között tartanak kutyát, mostanában egy néni folyamatosan hív bennünket, hogy látja, rosszul tartják a szomszéd kutyát. A mi kezünk azonban meg van kötve, hisz nem vagyunk hatóság, nem tudunk minden alkalommal segíteni. Azt tudjuk tanácsolni, hogy ilyen esetben szóljanak a hatósági állatorvosnak, az önkormányzatnak vagy a rendőrségnek, ők tudják megállapítani az állatkínzás tényét, és utána tudnak minket hívni, hogy elvigyük onnan az állatot. De mi nem mehetünk oda és vehetjük el a kutyát. Volt olyan eset, amikor bementem egy helyre, egy 8 kilós kuvasz kutyát hoztam ki, nagyon rossz állapotban volt, járni sem tudott, ölben kellett kihoznom. Utána feljelentettek magánlaksértésért és másfél évig jártam a rendőrségre.

Csütörtökön cicagoltak, vasárnap pedig kutyagoltak volna az állatbarátok. A rendezvény azonban a nagy meleg miatt elmaradt. A legközelebbi kutyagolás szeptember 8-án lesz.

Fodor Petra