Nem könnyít a köznevelési törvény

kr ovi 1A református óvodában három csoport van.

Városunk óvodáiban zökkenőmentesen indult az idei nevelési év. Mindkét intézmény minden épülete megtelt ovisokkal és az országos adatokkal ellentétben, nálunk óvodapedagógusból sincs hiány. Probléma azonban van, illetve lesz itt is, ugyanúgy, ahogy minden magyar falu és minden magyar város óvodájában.

A „baj” forrása az új köznevelési törvény, ami már nem jogosít az óvodában „tovább maradásra”, még akkor sem, ha azt a gyermek szociális és egyéb képességeinek elmaradása indokolná. Innentől kezdve csupán az életkor szab határt a döntést illetően, illetve egy olyan állami szerv, amit még nem lehet tudni, hogy kicsoda, micsoda. Egy biztos, nem a gyermeket ismerő óvodapedagógus, és nem is a szülő a döntéshozó a jövőben, hanem az új köznevelési törvényben említett „állami szerv”. Nemcsak nálunk áll értetlenül a szakma a döntés előtt, szinte mindenhol az országban és nemcsak nálunk szólalnak fel a szülők, hiszen az elmúlt évek gyakorlata is azt mutatja, hogy a gyerekek többsége nem 3, hanem 4 évig jár óvodába, mert erre van szükségük, mert kell még egy év, mert kell még érniük az iskolára.

A Tiszaújvárosi Napköziotthonos Óvoda vezetőjét Micskiné Bodó Erzsébetet és Halász Zoltánnét, a Tiszaújvárosi Református Óvoda vezetőjét erről is kérdeztük.

- Hogy indult az idei nevelési év?

Halász Zoltánné:

- Három vegyes életkorú csoportunk van a Tiszaújvárosi Református Óvodában. Ettől a nevelési évtől 24 kiscsoportos korú gyereket fogadtunk. A nagyobb gyerekek és az óvónők is szeretettel várták, fogadták őket. Ilyenkor az első hetekben még egy-két könnycsepp előfordul, hiszen nem könnyű az átmenet, de azt tapasztaljuk, hogy talán a szülőknek nehezebb az elválás. Szerencsére egy-két héten belül beszoknak a gyerekek. Azt tapasztaljuk, hogy sok ismeretet hoztak magukkal, az önállóságukkal is teljesen felkészültek az óvodára. Sokan már most egyedül öltöznek és itt aludtak nálunk már az első napokon is.

Dajkából és óvónőből sincs hiány az intézményünkben, bár mi egy kisebb óvoda vagyunk 3 csoporttal. Saját főzőkonyhánk van, két szakáccsal és két konyhalánnyal. Tavaly volt egy kis létszámmozgás, de azóta ez beállt.

Micskiné Bodó Erzsébet:

- Ebben a nevelési évben is 24 óvodai csoportunk indult. Az iskolát 137 gyerek kezdte meg, az óvodába jelentkezők száma 138 gyermek volt, így a létszámot tekintve ugyanott vagyunk, ahol az előző nevelési évben. Az átlagos csoportlétszámunk 23 fő, a maximum 25 fős csoportlétszámot egyik épületben és egyik csoportban sem léptük túl. A Tündérkert óvodában történt egy nagyobb felújítás a nyáron, hiszen a fenntartó egy pályázatnak köszönhetően megvalósította a külső homlokzat szigetelését, bár egy kicsit csúszásban van a kivitelező, de az épület így is alkalmas arra, hogy fogadjuk a gyerekeket, jelenleg a belső oldali homlokzat festése zajlik még. Az álláspályázatok között hirdettünk óvodapedagógusi állást is, de volt pedagógiai asszisztens és óvodatitkári állásunk is, arra is szép számmal voltak jelentkezők, így egyetlen munkakörben sincs betöltetlen álláshelyünk.

- Mit szólnak a köznevelési törvény módosításához, illetve milyen nehézségeket okozhat ez a jövőben?

Micskiné Bodó Erzsébet:

- A mostani köznevelési törvény módosítása eléggé megosztja a pedagógus társadalmat és az óvodapedagógusokat is érzékenyen érinti abból a szempontból, hogy az óvodák alapprogramja elveiben egészen más szemszögből közelíti meg az óvodai nevelést. A köznevelési törvény most azt mondja, hogy a gyerekeknek 6 évesen el kell menniük iskolába és csak egy állami szerv dönthet arról, hogy maradhat e még egy évig az óvodában. Azt, hogy ki az állami szerv még nem tudjuk, de a szülőknek ehhez a szervhez kell január 15-ig kérelemmel fordulniuk. Ez alól azok a gyerekeket képezhetnek kivételt, akik eddig az időpontig már rendelkeznek olyan szakvéleménnyel, amely azt mondja ki, hogy ők még egy évig az óvodában maradhatnak. Eddig az óvoda, az óvónők és a vezetők megítélésétől is függött, hogy megkezdje e a gyerek az általános iskolát, vagy nem, hiszen ők látták, ismerték a gyereket, aki három vagy négy évig odajárt és nap, mint nap látták a fejlődését, az esetleges lemaradásokat. Azt gondolom, hogy a szülő mellett az óvónő ismeri legjobban a gyerek képességeit és most ezt a döntési képességet teljesen megvonják az óvodától. Eddig az óvoda adta ki a szakvéleményt, ez most már megszűnik teljesen és egy olyan szerv fog dönteni a gyerek sorsáról, amely valójában eddig nem is látta a gyereket. Ez a folyamat elég érdekes és azt is látni kell, hogy ez teljesen ellentétes az óvodai nevelés országos alap programjával, hiszen ott egyértelműen és teljesen korrekten leírják, hogy a gyerekek beiskolázását a gyermek fejlettségétől kell függővé tenni. Ez a rugalmas iskolakezdés az elmúlt években nagyon jól bevált. Azt gondolom, hogy a mai gyerekek esetében számtalan olyan tényező van, ami kicsit megkésettebbé teszi a képességfejlődést, leginkább a szociális képességek fejlődésre gondolok, hiszen az értelmi képességek mellett nagyon fontos a gyerek testi és szociális fejlettségei is ahhoz, hogy az iskolában tudja venni az akadályokat. Jött egy másik törvénymódosítás is, ami szintén nincs még részelteiben kidolgozva, vagy nem tudjuk, hogy a törvényalkotó konkrétan mit ért alatta, amely azt mondja, hogy az óvodai nevelés alatt folyamatosan, de különösen az utolsó nevelési évben a gyerekeket az iskolára kell felkészíteni, ezzel szemben az óvodai nevelés országos alap programja azt mondja, hogy nagycsoportos kor végére a gyerek belép az átalakulás azon fázisába, amikor majd az iskolában az óvodásból iskolássá szocializálódik, tehát ez a két dolog abszolút ellentmond egymásnak, mert az alap program szerint az iskolában kell iskolássá szocializálódni, ez az új jogszabály pedig arra világít rá, hogy már az óvoda utolsó évében olyan szintre kell felhozni a gyerekeket, hogy alkalmassá váljanak az iskolára. Valójában az egész óvodai élet erről szól, hogy felkészítsük a gyerekeket az életük egy következő szakaszára.

Halász Zoltánné:

- A szülőkkel még nem tudtunk szülői értekezleten beszélni erről, az majd egy későbbi időpontban lesz, valószínű, hogy sokan ott fognak tőlünk hallani először erről, bár sokan már a sajtóból értesültek az új szabályozásról. A mi nevelőközösségünk nem látja jónak ezt a változtatást, hiszen látjuk a gyerekeket, hogyha a szociális képességeikben elmaradottabbak, kevésbé fejlettek és látjuk, hogy sokaknak még szükségük lenne arra az egy óvodai évre, hogy nőjön, megerősödjön, fejlődjön az idegrendszere, hogy szükségük van még a részképességeik fejlesztésre, hiszen az iskolában más készségek kellenek, több dolgot kell megjegyezni egyszerre, koncentrálni, figyelni. Véleményünk szerint ez nem biztos, hogy szerencsés jogalkotás volt és nem biztos, hogy a gyerekek érdekeit szolgálja. Akár hátrányokkal is kezdheti az iskolát egy muszájból iskolába küldött gyermek, hiszen ha az idegrendszere, a teljes személyisége nem érett meg arra, hogy vegye az iskolai akadályokat, akkor kudarcokat fog megélni és ez egy életre elveheti a gyerek kedvét a tanulástól.

berta