Történelmünk

 

Tiszaújváros fontos térszerkezeti vonalak, közlekedési tengelyek metszéspontjában helyezkedik el. A város a nyugati-keleti irányú európai tengely irányában haladó M3-as autópálya közvetlen szomszédságában fekszik. A kiépült gyorsforgalmi úthálózat-nak köszönhetően Budapest, Debrecen, Miskolc és Nyíregyháza könnyen elérhető Tiszaújvárosból. A keleti országrész két meghatározó fejlesztési pólusa, Miskolc és Debrecen között összeköttetést teremtő 35-ös számú főútvonal pedig áthalad a telepü-lésen.
A Tisza partján fekvő város számára a folyó számos gazdasági, turisztikai lehetőséget kínál.

Történelem dióhéjban

Ott, ahol a Sajó a Tiszába siet, őseink jónak találták a helyet arra, hogy letelepedjenek. Az egykori Tiszaszederkény falut először 1268-ban említi írásos emlék, egy oklevél Villa Scederkyn néven. Az ősi települést az időjárás és a történelem viharai egyaránt megtépázták, a török hódoltság alatt teljesen elnéptelenedett.
Lorántffy Zsuzsanna volt az, aki 1651-ben 32 hajdú családdal újratelepítette a falut. A város címerében ezért jelenik meg a hajdúk vitézségére utaló kardot tartó kar és a fe-jedelemasszony jelképe; a szőlőlevél. Lorántffy Zsuzsanna emlékét a Tiszaszederkény városrész központjában felállított egészalakos szobor őrzi, amely Józsa Lajos alkotása.

A mai várost a II. világháború utáni szocialista ipartelepítési program hívta életre. Fejlődése négy, jól elkülöníthető szakaszra bontható. 1952-1970: az ipar- és a városalapítás korszaka, 1970-1978: a komplex beruházások időszaka; 1978-1995: a továbbfejlesztés időszaka; 1995-től: egy újabb dinamikus fejlődés időszaka.

Iparfejlesztés

Az ipari bázis megteremtése 1953-ban egy 200 MW-os hőerőmű építésével kezdődött. A Tiszai Vegyi Kombinát első működő egységét, a gázüzemet 1959-ben helyezték üzembe, a festékgyár 1961-ben, a műtrágyagyár 1964-ben kezdte meg működését.

Az olefin-program adott újabb lendületet az ipar fejlesztésének. A petrolkémiai tevé-kenység 1970-ben az első polietiléngyár üzembe helyezésével kezdődött. 1971-ben a Tiszai Hőerőmű újabb ütemét kezdték el építeni, a 880 MW-os erőmű utolsó blokkját 1979-ben adták át. 1973-ban kezdődött a Tiszai Kőolajipari Vállalat építése, és 1978-ban beindult a kőolajfeldolgozás.
A három gyárkomplexum mellett Tiszaújváros önkormányzata zöldmezős beruházás-sal hozta létre a 140 hektáros Tiszaújvárosi Ipari Parkot 1997-ben. A teljes infrastruktúrával ellátott ipari parkban kedvező körülményeket teremtettek az ipari és kereskedelmi vállalatok számára. Az ipari parkban több mint 10 ezer főt foglalkoztatnak a betelepült vállalkozások.

Városfejlesztés

Az ipari létesítmények építéséhez, működtetéséhez munkaerőre volt szükség, a dolgozóknak pedig lakásra volt szükségük. A város első lakói 1957-ben költöztek be a korábbi szántóföldön épült lakásokba. 1964-ben már 1500 lakás állt az itt élők rendelkezésére. A település 1966-ban városi rangot kapott, 1970-ben befejeződött az első 10 ezer lakost befogadó lakótelep építése, melyet a ’70-es években egy újabb követett. 1971-ben a város Lenin nevét vette fel.

A lakóépületek mellett gyorsan fejlődött az infrastruktúra is. Bölcsődék, óvodák, általános és középiskolák épültek, művelődési központ, könyvtár jött létre.

A nyolcvanas években lelassult a fejlődés üteme, bővült viszont a kereskedelmi hálózat, és megkezdődött a családi házak építése. Ez utóbbi a kilencvenes években nagy lendületet vett, egy új városrész jött létre Kertváros néven.

1991-ben új nevet választott a település és arculatváltást határozott el Tiszaújváros. Az ipari park létesítése és a családi házak építése mellett átalakultak, megszépültek a köz-területek, parkok.

A XXI. századba lépve az önkormányzat egy hosszú távú közterületi- és intézményi felújítási programba kezdett és támogatja a panelépületek felújítását is.

A beruházások másik része az idegenforgalom, a gyógyturizmus és a sport céljait szolgálták. Városi sportcentrum létesült, megépült a városi strand- és gyógyfürdő, amely a legmodernebb fiziko- és balneoterápiás kezelésekkel várja vendégeit.

Infrastruktúra, kereskedelem

Tiszaújvárosban nincs kórház, de a szakorvosi ellátás széles körű. 2011 tavaszán kezdte meg működését a felújított szakrendelő, melyet a legkorszerűbb diagnosztikai, gyógyászati eszközökkel látnak el. A nevelési-oktatási intézmények széles hálózata épület ki a városban, melyet integráltan működtet az önkormányzat. A humánszolgáltató központ feladata a szociális ellátáson túl az időskorúak gondozása.

Integráltan működik a Derkovits Kulturális Központ is, melynek egyik intézményegysége a helytörténeti gyűjteményt is magába foglaló Hamvas Béla Városi Könyvtár. A művelődési központ másik intézményegysége a Tiszaszederkényi Művelődési Ház, melynek részeként 2010 augusztusában avatták fel a Villa Scederkyn tájházat.

Tiszaújváros a térség ipari, gazdasági és kereskedelmi központja. A városban az elmúlt évtizedben több multinacionális üzletlánc is látott fantáziát, gomba módra szaporodtak az áruházak.

A jövő városa

Tiszaújváros élhető, versenyképes és fenntarthaó város, mert az önkormányzat partneri kapcsolatot ápol polgáraival és vállalkozóival. Az erős lokálpatriotizmus az alapja a város fejlődésének, a bizalomépítés pedig segíti a városrendezési célok megvalósítását.

 

A Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza, Eger térségi központi fekvésből adódó szerepkör felvállalásával biztosítható a lakosság megújulása.

sulykorlatozas

NEPSZ2016

ADOBEV

50jubil

kozterkam

Kormányablak

Tiszaújvárosi Járási Hivatal Kormányablak
(Tiszaújváros, Bethlen G. út 7.)

Ügyfélfogadás:

  •     Hétfő: 07:00 – 17:00
  •     Kedd: 08:00 – 18:00
  •     Szerda: 08:00 – 18.00
  •     Csütörtök: 08:00 – 18:00
  •     Péntek: 08:00 – 18:00

Telefonszámok:

Járási titkárság: 49/795-224
Információ: 49/795-244
Kormányablak: 49/795-242

pdfKözlemény - EKOP-1.2.26

mecenaslogo
tkronika280

48eves

KEFLOGO

its

mmsz

 

Copyright © 2015. Tiszaújváros Város Önkormányzata